A Pellengérre állított Írónő! Lázadnak a Karakterek! Matt Johnson#1
- szeptember 02, 2017
- By Bree
- 0 Comments
Tudjuk, hogy imádjátok az Anne L. Green könyveiben szereplő férfi karaktereket. Így jelen voltunk és dokumentáltuk az eseményeket, amikor felbukkant A remény hajnala Matt Johnsonja és számon kérte az ő sorsát formáló ALG-t.
Anne félelmei ellenére szerencsénkre beleegyezett a találkozóba, amit titkos keretek között meg is szerveztünk.
Köszönöm fotográfusunknak és technikusunknak, Gabinak, hogy elvállalta a cseppet sem egyszerű munkát, és az Írónőnek, hogy felkért az interjú lebonyolításához.
Következzen hát a titkos találka: Figyelem kulisszatitkok következnek! Csak erős idegzetűeknek!
Matt: Hadd kérjem el azt a könyvet egy percre! Átlapozom még egyszer, ha nem bánod. Nos, szóval... először is seggfej vagyok, indulatkezelési problémáim vannak és magas vérnyomásom... Most komolyan Anne?
Anne: Tapasztalataim szerint a legtöbb férfi ilyen. Te csak egy átlagos pasas lettél. Ne értsd félre! Az olvasóim egyik kedvenc karaktere vagy, de ezt is nekem köszönheted – ingatja az ujját Anne.
Matt: Tagadhatatlan, de honnan vetted a bátorságot, hogy az én eszmefuttatásaimat vesd papírra? Miből gondoltad, hogy pasi szemszögből ezt érzékletesen át tudod adni?
Anne: Nem kellett
különösebb bátorság hozzá. Eszembe se jutott, hogy egyszer majd idejössz és
reklamálsz. Sok nő igyekszik belelátni a férfiakba, magyarázatokat találni a
viselkedésükre. Általad mutattam meg a nőknek, mennyire bonyolult egyéniségek
is vagytok ti férfiak.
Matt: Ez kissé
fellengzősen hangzik. Ti nők csak szeretnétek, ha megérthetnétek bennünket
férfiakat. Ne hidd, hogy kiismertél!
Anne: Az összes
karakterem közül te voltál az egyetlen, aki még engem is össze tudott zavarni
és fel tudott idegesíteni.
Matt: Én téged?
Inkább te engem! Lehet a te ujjaid siklottak a billentyűk felett, de az én
gondolataim írtad le. Így ez nem rólad, hanem rólam szól.
Anne: A világért
se venném el tőled a dicsőséget - vigyorgott Anne.
Matt: A másik,
amit fel nem foghatok: Hogy jutott eszedbe, hogy többet is gyárts belőlem?
Ikertestvér? Martin? Csak nézz rám! Belőlem csak egy lehet!
Anne: Annyira oda
lettem a karaktered ért, hogy egy már nem is volt belőled elég. Kellett még
egy. A végére viszont az agyamra mentél! Idegesítő volt, mert te voltál az a
karakter, aki szinte sosem szállt ki a fejemből. Azon kaptam magam, hogy már
felvettem a személyiségjegyeid, és én is bunkón kommunikáltam a környezetemmel.
Matt:
Felforgattad az életem. Megváltoztattad a megszokott fekete mappáimat és megkérdőjelezted
a munkámat egy fellengős kis asszisztenssel! Van róla fogalmad mennyire kiakasztott
ez nekem? Aztán, létrehozol belőlem, az az belőlem - mutogat magára Matt
indulatosan - kettőt, hogy aztán Martint megölesd velem és a végére engem is
életveszélybe sodorj! Komolyan nem értelek.
Anne: Ez
alaptalan vádaskodás, elvégre Martin betegségéről nem én tehetek, hanem
Victoria – hárított Anne. – Egy olyan dolgot vetsz a szememre, aminek
jelentősége sincs. Komolyan ennyire zavartak a kék mappák?
Matt: Képzeld el,
hogy igen! Ragaszkodom a megszokott dolgaimhoz! Ja, és a féltékenység! Hogy én
a saját barátomra, pfff…
Anne: Hangosan
nevet. - Ezt inkább hadd ne kommentáljam.
Matt: Viszont azt
tényleg nehéz volt feldolgoznom, és szerintem az olvasóidnak is, hogy a cég
ribancának, Mandynek a nyelve volt a számban.
Anne: Tudom nehéz
belátnod, hogy kifordultál önmagadból, de nem én csókoltam meg, hanem te.
Matt: Ne már!
Most komolyan ezt akarod beadni nekem? Ennyi a magyarázatod?
Anne: A te
szavaiddal élek: az én ujjaim siklottak a billentyűk felett, de a te
gondolataidat írtam le. Így ez nem rólam, hanem rólad szól.
Matt: Nem rossz,
de muszáj volt a lelkemen még egyet facsarni? Amikor kiderült, hogy ikreink
lesznek, komolyan elhittem, hogy megismétlődnek a múlt eseményei.
Anne: De nem így
történt – vonta meg a vállát Anne.
Matt: Könnyen túl
tetted magad rajta.
Anne: Koránt sem.
A remény hajnala mindig is egy fontos mérföldkő lesz az életemben. Sosem
felejtem el. Különlegessé tette a szarkasztikus humorod.
Matt: Mégis majdnem
kiírtál a történetből! Ezen még mindig nem tudom túltenni magam – csattant fel
Matt.
Anne: Csak azért
mert nem tudtam, Amy elvisel-e ekkora sorscsapást, mint te, egy életen át.
Végül mégis megesett rajta a szívem, amikor az életedért könyörgött.
Matt: A
beszélgetés végére még ott kötünk ki, hogy még hálás is lehetek neked, hogy
élek.
Anne: Nem.
Valójában hálás én vagyok neked, hogy létezel. Egy olyan úton indítottál el,
amiről álmodni sem mertem.
Matt: Ahogy te is engem, Anne.
Mr. Johnson végül mosolygósan távozott a stúdiónkból, és még
egy közös kép is készült! Remélem elnyerte tetszéseteket az interjú! Következő
vendégünk a híres nőcsábász, Alexander Cross lesz! Maradjatok velünk, és
olvassatok... olvassatok ALG-t :)
0 megjegyzés