Colleen Hoover: Finding Cinderella- Helló, Hamupipőke!
- december 05, 2017
- By Bree
- 0 Comments
Egy véletlen találkozás a sötétben pont elég ahhoz, hogy a tizennyolc éves Daniel és a véletlenül belé botló lány szerelmet valljon egymásnak. A románc azonban feltételekhez kötött: megállapodnak, hogy csupán egy órán át tart, és csak úgy tesznek, mintha.
A hatvan perc elteltével a lány éppúgy válik köddé, mint Hamupipőke. Daniel pedig igyekszik meggyőzni magát arról, hogy a történtek csak azért látszottak tökéletesnek, mert eljátszották az egészet. Ilyen csak a tündérmesékben szokott történni, ugye.
Egy évvel és egy boldogtalan kapcsolattal később viszont már kénytelen hinni benne, hogy létezik szerelem első látásra – hiszen találkozik Six-szel, a furcsa nevű lánnyal, akinek még furcsább a személyisége. Daniel számára sajnos az igaz szerelem megtalálása nem jelent egyet a happy enddel. Sőt, talán távolabb is visz tőle.
A múlt elképesztően sötét titka vajon képes-e árnyékot vetni Daniel és Six egyetlen esélyére, hogy megmentői legyenek?
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 158 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
November második hétvégéjén Budapestre utaztam. Colleen Hoover: Helló Hamupipőke című könyvét vittem el a vonatútra, ami a lehető legjobb választás volt. Mint észrevehettétek újraolvasom az írónő eddigi megjelent könyveit, mert egyszerűen annyira hatással voltak a könyves életemre, hogy a blogon is publikálni akarom véleményem, nyomot akarok hagyni itt is, hogy mindig eszembe jusson, CoHo mennyi jót tett a könyveivel. Mert ez az igazság. Műveivel csak többek, jobbak leszünk.
Daniel és Six története már nagyon régóta érdekelt. Tavaly Pesten voltam drága barátnőmmel, és a Könyvmolyképző boltjában megvettem ezt a csodás könyvet, ami megjegyzem 185-ös Elit Team-os példány. A két karaktert ismerhetjük az előző két kötetből is, de itt főszerepet kapnak! Végre. :)
Olvastam már rövid regényeket. Olyanokat, amik tetszettek...de a legtöbb sajnos nem. Hölgyeim és Uraim, itt a példa hogy csupán 158 oldalból is lehet csodát alkotni!
Rájöttem megint arra a tényre most, hogy újraolvastam --> A jó írás nem a könyv mennyiségtől függ. Hanem a regény fogalmazásától, a karakterek jó felépítésétől, kidolgozottságuktól, a lezárástól. Colleen Hoover pedig mindent kipipált, olyan tökéletes művet alkotott, hogy azt nehéz megfogalmazni. Írhatsz könyvet 1000 oldalból , de ugyanúgy 200 oldalból is. Nem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség! :)
Zseniálisan vezette fel a történet, ívet adott neki. Életre keltette a művet! Kidolgozottsága példára ad okot, hiszen nagy az esély, hogy ilyen rövid műnél az írók elsietik a dolgokat. De itt nem. Itt minden lényeges volt. Minden mondatnak jelentősége volt. Csodásan tudta átadni az összes érzelmet Daniel szemszögén keresztül is. A keretet, ami köré felépíti a két fiatal szerelmét gyönyörű...amikor a mesékből hirtelen valóság lesz.
Erre lehet az mondani hogy briliáns. Tehetséges és elképesztő. Nehéz szavakba önteni.
Erre lehet az mondani hogy briliáns. Tehetséges és elképesztő. Nehéz szavakba önteni.
A humor mellett elég kemény dolgoknak ad helyet a könyv.
Szól a döntésekről,
az érzésekről,
az életről.
A pillanatokról.
❤
Gyönyörű!
Csodálatos!
Szívszaggató!
Remélem mindenkinek sikerül a saját Hamupipőke történetében élnie :) és amíg nem találod a herceged, itt van Daniel Wesley :D
Kedvenc idézetek:
Kedvenc idézetek:
"– Te vagy a legjobb barátom, Holder.
Sky nevetve megrázza a fejét, Holder viszont még mindig úgy néz rám, mintha elment volna az eszem.
– Komolyan! – folytatom. – Te vagy a legjobb barátom, és szeretlek. Nem szégyellem bevallani, hogy szeretek egy srácot. Szeretlek, Holder! Daniel Wesley szereti Dean Holdert. Örökkön-örökké!
– Daniel, menj smárolni a barátnőddel! – int nekem.
Megrázom a fejemet.
– Addig nem, amíg nem mondod te is, hogy szeretsz.
Sky ágytámlájának dönti a fejét.
– Kibaszottul szeretlek, most pedig HÚZZÁL INNEN!
– Én téged jobban! – vigyorgok.
Felkap egy párnát, és az ablakra céloz vele.
– Takarodj már, köcsög!
Kacagva ellépek az ablaktól."
"– Köszi, hogy meghívtál vacsira – mondja, amikor odaérünk a házuk ajtaja elé.
– Nem nagyon volt más választásom. Egy fillér nélkül jöttél el otthonról, aztán a képembe toltad a számlát."
"Minden porcikámban érzem őt. Új, elsöprően heves érzés ez. Ebben a pillanatban jövök rá, hogy sokkal többé váltunk mi ketten együtt, mint amik egyedül valaha is lehettünk volna."
"– Beszéltél az apukáddal arról, hogy mi még nem szexeltünk? – kérdezi totál zavarban Six.
Apa megrázza a fejét.
– Arra nem volt szükség. Tudom, mert amikor hazajön, eltűnik fél órára a fürdőszobában. Én is voltam tizennyolc.
Six két kézzel eltakarja az arcát.
– Jaj, istenem! – pillant az ujjai között kikukucskálva apára. – Már sejtem, kitől örökölte Daniel a stílusát.
– Nekem mondod? – bólint apa. – Az anyja szörnyen indiszkrét."
"– Szerintem most tényleg szerelmesek vagyunk. Semmi színjáték.
Ő is bólint.
– Annyira komolyra fordultak a dolgok, hogy szerintem ideje bemutatnom téged az összes bátyámnak.
Abbahagyom a bólogatást, és előre-hátra ingatom a fejemet.
– Talán túloztam. Nem szeretlek annyira."
Értékelés:
Hol van a többi? Legszívesebben 1000-et adnék neki! ❤
