Bree S. világa

Hét Blogger! Hét Nap! Hét Kérdés!

november 10, 2017
By Bree
0 Comments

L. J. Wesley: Afférok

november 08, 2017
By Bree
2 Comments

Szex és alkohol… vagy alkohol és szex? Soha nem tudtam, melyik a fontosabb. Talán ti el tudjátok dönteni, ha elolvassátok a történeteimet.

Kiadó: Magán

Oldalszám: 47 oldal

3...2...1...

Szóval, azt se tudom, hogy hol kezdjem. Ja igen, megvan.

Ha elolvasok egy könyvet, akkor azért olvasom, hogy kikapcsoljon. Utána levonom a következtetést, megkérdezem magamtól: Mit tanultam? Mivel lettem több? Mit akar üzenni nekem a történet? Mi volt az Írónak a célja ezzel?

Na...most komolyan. Mi volt a cél? Mert én ezt nem értem.

Most még tekintsünk el attól, hogy mennyi hiba van a könyvben. Nézzük a történetet. Tehát van ez a csávó, aki imádja a nőket. Oké. Kocsmázik, részegedésig iszik, aztán reggel másnaposan egy idegen ágyban találja magát egy bombázóval. MII?

Lehet én vagyok nagyon nagyon indiszkrét, de basszus. A nőknek ennyire bejönnek az alkoholista pasik? Hogy még fel is viszik magukhoz, megszánják őket? Ez nagyon nem helyénvaló. Főleg mikor megjegyzi pár affér után, hogy neki (jobban mondva az apjának) mennyi pénze van. Hol van olyankor a hotel, meg a luxus? Szerintem oltári gáz bekéretni magad a nő lakásába. Megfordult a világ, vagy mi van? Mint egy kissé barátságosabb mamahotel, bemész, megkapod, ha akarod, amit akarsz, sőőt ételt és fürdőt is. De arra nem vagy képes, hogy a nevét megjegyezd. Aztán viszlát jóvilág, jöhet a következő kaland.

Bogi története vágta ki nálam a biztosítékot. Tehát, ha a pasim agresszív és féltékeny, menjek át a barátomhoz - akire egyébként féltékeny a párom - és feküdjek le vele, mert miért ne? NEM!

A könyveknek tanítani kéne valamit! Egy pasi, aki még kiállni sem mer magáért, az alkohol az élete...de azért döglenek érte a nők? Kit akarunk átverni? Kinek jön be az ilyen férfi? Aztán mindezt egy betegségre fogni? Nem, ezt nem lehet. Egy ilyen komoly dolgot odadobni a végére...borzasztó! El sem tudom hinni, hogy is képzelte ezt az író.

Nem foghatsz mindent a betegségre! Nem mentség a tetteid alól. Ha beteg vagy, akkor küzdeni kell, nem pedig még jobban a föld alá ásni magad. De, kérlek! Szóljatok, ha nem így gondoljátok!

"Az arca kicsit szögletes, de még pont nem túl szögletes."

"Nem ültünk be sehova, nem mentünk be sehova, csak mentünk, mentünk és mentünk."

Szóismétlések, központozási hibák, értelmetlen mondatok. Én nem vagyok író, de, ha egyszer az leszek, tuti nem adnék ki ILYEN művet a kezeim közül.

Ha nem vagy 1000%-san biztos a könyvedben, akkor miért adod ki? Hogy eggyel több legyen? Nem a mennyiség fontos, hanem a minőség! De azt hiszem, kezdünk elmenni a másik irányba. :( És ez mérhetetlenül elszomorít.

Értékelés:

Nem. Nem és nem. Nagyon nem!

Ajánlom!

Kiera Cass: A Párválasztó

november 06, 2017
By Bree
0 Comments

Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik. A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz küzdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna.

„Elbűvölő, megragadó és épp a megfelelő mennyiségű izgalom van benne!" Kiersten White, New York Times

Kiadó: GABO

Oldalszám: 360 oldal

Fordította: Gázsity Mila

Vannak az életünkben válságok. Párkapcsolati válság, otthon kiborul a bili, egyszerűen úgy érzed legszívesebben kirohannál a világból. Ugye? Biztos Te is éreztél már ilyet. Aztán ez a hangulat ráteszi az i-re a pontot a blogban és az olvasásban is. Aztán jön A Könyv, a Barátnő miatt és minden megváltozik.

De kezdjük is az elején. Már jó régen olvastam a Párválasztó trilógiát, aztán nem szenteltem a többi résznek nagy figyelmet, hiszen folyamatosan jöttek az újabb és újabb megjelenések, azt se tudta a drága könyvmoly hol is áll a feje. :D Aztán tudjátok...beüt ez a válság! Engem pedig a Párválasztó mentett ki belőle. Köszönöm Kierra Cass, imádlak ezért! <3

Beszéljünk a könyvről. A Párválasztó egy disztópia, egy ifjúsági romantikus regény. Régebben már olvastam a művet, de nem hagyhattam a blog értékelései közül. Azonnal beszippantott a történet, csak faltam az oldalakat. Letehetetlen volt. Őrületes, brilliáns történet. Csodálatos kidolgozással, eszméletlen jó jelenetekkel.

A Párválasztó egy verseny. 35 lány akarja elnyerni elbűvölő Maxon herceg szívét, ezzel kasztot, vagyont és egy jóképű fiatalembert nyerve.

„– És mit gondolsz az egészről? Mármint a Párválasztóról –kérdeztem.

– Hát, ez nyilván így van rendben. Szegény pasasnak valahogy muszáj találni magának egy lányt.”

A történet felvezetése tökéletes. Az írónő cselesen megszeretteti velünk a szegény fiút, aki önként dobja a cápák közé kedvesét. Ám, terve nem válik be, America pedig kiválasztott lesz.

Ezzel Mer egész élete megváltozik. Bent a palotában kétségek közé kerül, mert bánatában se otthon nem akar lenni, de Maxon bájaira sem kíváncsi. Ajánlata a hercegnek kedvező, bizalmasa jó barátja lesz. :)

„Remélem, szerelemből köthetsz majd házasságot, és nem egy számhoz mész hozzá.”

„A mi kasztunk három fokkal volt a legalsó fölött. Művészek voltunk. A képzőművészeket és klasszikus zenészeket mindössze három fok választotta el a ranglétra legaljától.”

A kasztok. Egy borzalmas rendszer, amit még mindig képtelen vagyok felfogni. Mondjuk az a szomorú igazság, hogy valahol a valóságban is megtaláljuk ezeket a társadalombeli különbségeket. :( Ez pedig mérhetetlenül szomorú.

„Megérdemled hogy boldog légy.”

Maxon egyszerűen a megtestesült tökéletesség. Udvarias, helyes, humoros és mindenképpen figyelmes. Néha túl figyelmes volt pár lánnyal. Americának szurkolok, így nehéz szemet hunynom a többiekkel szemben. Kíváncsi lennék az ő szemszögében hogyan játszódtak le a dolgok, hiszen ő már jó korán tudatta válaszát, mégis kételyeket érzett. America pedig nem képes elfelejteni Aspent. Az ő karakterét is szerettem ebben a részben, könnyen lehet vele azonosulni. Fiatal lány, aki fél belevágni egy új dologba, fél feladni a régi érzéseit. A választás peremén áll, és a döntés joga csakis az övé.

Vajon hogyan folytatódik a történetük?

„Úgy érzem, jó dolgok fognak történni velünk.”

Humoros, könnyed, imádnivaló. Tényleg. Gyönyörű történet, aminek még korán sincs vége. Minden fiatal lánynak el kellene olvasni, átélnie egy ilyen eseményt, hiszen, mint mindenkit...az első szerelem csodája elvakító lehet, néha annyira, hogy nem látjuk a fától az erdőt.

ELIT értékelés nemsokára várható, addig is. Vegyétek kezetekbe és olvassátok <3

Értékelés:

Álomgyár

Budai Lotti: Shirzan szerelme

november 05, 2017
By Bree
2 Comments

Egy angol úrihölgy útja egy indiai herceg ágyába

Louise Elsfieldnek, ennek a bátor és gyönyörű asszonynak a kalandjai 1685-ben veszik kezdetüket. A II. Jakab, angol király ellen indított felkelés elsodorja főhősnőnk vonzó férjét: Lord Elsfieldet ártatlanul börtönbe vetik, majd Indiába száműzik, ahol a halálnál is rosszabb sors vár rá. De Louise állhatatos szerelmétől hajtva követi férje nyomát a lenyűgöző és ismeretlen országba, s ezzel kezdetét veszi veszélyekkel, csalódással és szenvedéllyel teli utazása. Kalandjai során kalózok rabolják el, majd megismeri a csillogó paloták és a császári háremek világát is. Tanúi lehetünk, mint válik főhősünkből egy bosszúszomjas amazon, vagy ahogyan a régi perzsák harcos asszonyaikat nevezték: Shirzan.

Kiadó: Álomgyár

Oldalszám: 560

Köszönöm az Írónőnek és az Álomgyár Kiadónak az előolvasási lehetőséget!

Budai Lotti nevét, ha hiszitek ha nem, a műkörmösömtől hallottam először. Mentem Brigihez, és meséltem neki a blogomról, a könyvekről, aztán megemlítette az Írónő nevét és mesélt róla. Nagyon kíváncsi voltam a munkásságára, így örültem a felkínált lehetőségnek és izgatottan vettem kezembe a könyvet :)

A regény nagyon jól kezdődik, hiszen Lotti az akkori kor mindennapjaiba enged betekintést, helyt ad a humornak , kis szerelmi csipkelődéseknek, megismerjük a főbb szereplőket, felépíthettük magunkban őket a saját elképzeléseink szerint. Ezek mellett folyamatosan jelen van a háttértörténet, a cselszövések és a nagybetűs titkok. Nagyon tetszett az egész bevezető rész, hiszen jól belelendülhet az olvasó a műbe. William karakterét azonnal a szívembe zártam, bíztam benne, hogy fontos szerepet fog betölteni.

A történet maga tökéletes lett számomra. Kellően kaptam izgalmakat, voltak jelenetek, amik mosolyt csaltak az arcomra, viszont, amit sajnos meg kell említenem, hogy a sok részlet és lábjegyzet miatt nem tudtam vele gördülékenyen haladni. Megakadtam vele, leraktam, aztán persze újból nekiláttam, hiszen az írónő okosan csűrte a szálakat, mindig újabb kérdéseket vetve az olvasó elé.

A regény az őszinte szerelmet csodásan ábrázolja, Luise és William története gyönyörű. Megszakadt értük a szívem. A könyv felénél annyi veszteség érte őket, hogy még a könnyeim is kijöttek. Luise önzetlen tettei, bizakodása és bátorsága figyelemreméltó. Láttam magam előtt, ahogy ez az erős asszony veszélyt nem ismerve nekivág a nagyvilágnak szerelme felkutatására.

Az akkori korhoz visszatérve, nagyon szépen átadta a mű az igazságszolgáltatás rendjét. A hierarchikus rendszert, hogy kinek van nagyobb hatalma.

Mit ér, ha látszólag felsőbbrendű vagy, de a valóságban meg kell hunyászkodnod, mert kelepcébe csalhatnak?

Kinek a kezébe van az igazi hatalom?

Mi irányította az akkori társadalmat?

Sok-sok érdekes dolgot tanulhatunk a könyv elolvasása során, emellett megismerhetünk egy harcos nőt, aki mérhetetlen nagy szerelmével a végsőkig elmegy, csakhogy egy percre is, de láthassa férjét. Igazi kalandregény, csodásan felépítve, kidolgozott részletekkel, háttértörténettel.

Ez volt az első könyvem Budai Lottitól, de a stílusával engem lenyűgözött, bátran ajánlom mindenkinek, aki nyitott a történelmi romantikus könyvekre, és egy hosszú utazásban akar részt venni!

Kíváncsian várom a folytatást! Az Írónőnek pedig sok-sok ihletet és sikert kívánok! :)

Kedvenc részletek:

"- Azt akarod mondani... – habogott a férfi. - ...hogy...izé..hogy..csak nem?

- De igen – nevetett Louise. – És tudod mit? Azt hiszem, ezúttal kislány lesz.

- Ó, Louise!"

"- Csak lassan a testtel, Lord Elsfield… – dorombolta. – Még nem is adtam át a születésnapi ajándékát.

– És mi volna az? – kérdezte William, továbbra is a felesége nyakának hajlatát csókolgatva.

– - Egy…harisnyakötő.

William érdeklődve pillantott a feleségére.

– Egy harisnyakötő? Nekem?

– Igen…

–Mégis… – somolygott a férfi. – Honnan tudtad a méretem?"

UI: Igaza volt Niitabell világa bloggerinájának. : ezt a könyvet forgatni kell, szeretgetni és sokszor fel is kell lapozni. Csodálatos alkotás. <3

Értékelésem:

21.század

Michelle Frances: A barátnő

október 30, 2017
By Bree
0 Comments

Egy lány. Egy fiú. És egy hazugság, ami mindent megváltoztat.

Laurának mindene megvan. Sikeres karrier, hosszú, boldog házasság egy gazdag férfival, és huszonéves fia, a kedves, jóképű és tehetséges Daniel.

Ámde Daniel találkozik Cherryvel.

A lány fiatal, gyönyörű és okos, de lehetőségei közel sem érnek fel azzal, amit barátjának tud adni a családja. Így aztán mindennél jobban vágyik arra, hogy új családja befogadja. De Laura gyanút fog – úgy érzi, Cherry nem az, akinek látszik.

És milyen igaza van…

Michelle Frances bemutatkozó thrillere napok alatt az Amazon No1 bestsellere lett, a kritikák pedig, mint a thriller műfaj jövőbeli klasszikusáról beszélnek az írónőről.

Kiadó: 21. század

Oldalszám: 400 oldal

Fordította: Borbély Judit Bernadett

Egy anya, aki elvesztette első gyermekét. Egy fiú, aki hatalmas szeretettel van anyja iránt. Egy lány, aki győzni akar.

"Szeretem a fiamat. Csak ez számított."

Ez a könyv hihetetlenül furfangos. Betekintést ad a társadalmi különbségekbe, ezeknek okaira. A pénz egyfajta rajongására, a szeretet hiányára. Egészen szépen felépített cselekmény, amivel az olvasót igencsak a könyvhöz lehet tapasztani. E/3 személyben íródott a történet így kívülállóként lehettem szemtanúja az eseményeknek. Habár a cím is sok mindenre utal mégis a szerkesztésnek és a cselekményeknek hála, sokszor tévedésbe estem. Két nőről beszélünk, aki egy fiúért rajong, és ezért képesek végzetes eszközökhöz nyúlni.

Adott egy fiú, akit elvakít a nagy szerelem, a felnőtté válás akarata, az elszakadás a családi közegből. A mű egy olyan karaktere, akit sajnáltam, mert akárhogy is nézzük, ha két barátnő között van vita, az is tud hatalmas csatákat kirobbantani. De itt anya és fia választottja között valóságos Háború alakult ki.

Érdekes, sejtelmesen felépített mondatokból, jelenetekből olyan gyorsan betudott csalni az írónő a megtévesztések gödrébe, hogy kételyeimmel alig tudtam onnan feljönni.

Ki a hibás? Ki okozott nagyobb problémát? Vajon a szép mosoly mögött egy őrült elme lapul?

A részletezések okából szépen lassan felépült a képzeletembe a mű világa, a csodás ház, a medencével, egy jómódú család mindennapjai. Aztán az elsöprő vihar, ami egy pillanat alatt rommá dönt mindent. Megdöbbentő volt olvasni, hogy mivé lesz egy modern család, milyen egy külsőleg jól kinéző közösség. Ami pedig a legjobb benne, hogy ez a színtiszta igazság, a valóság. Ebben élünk. Kifelé mutatjuk a szépet, jót, de belül...semmi sem fehér és fekete, nem igaz?

De ki a gonosz?

Egy történet a félelemről, az anyai szeretetről, az elvakult szerelemről. Izgalmas és fordulatos, emellett idegtépő, hiszen a főszereplő srácunkat néha egy bottal tudtam volna ütlegelni, hogy: Szállj már le a földre, és nézz logikusan a dolgokra!

"Egy pillanatig nem arra gondolt, amit tenni fog, hanem ami hamarosan bekövetkezik."

Köszönöm a 21. Század kiadónak a recenzió lehetőségét!

Értékelés:

Ajánlom!

R. Kelényi Angelika - Az ártatlan #2 : Bűnös örömök városa

október 21, 2017
By Bree
0 Comments

1610-ben, egy borzalmas évet maga mögött hagyva, Fabricius Flóra kénytelen Velencébe utazni. A bűnös örömök városába érve egy ismert és az urak által gyakran látogatott házban találja magát. Vendéglátója nem más, mint a híres kurtizán, megmentőjének édesanyja.

Velence urai hamarosan versengeni kezdenek az ártatlan lány kegyeiért, ám ő csupán egyetlen férfi után vágyakozik, Lorenzo Marianit azonban nem könnyű örökre rabul ejteni.

Flóra úgy dönt, segít neki egy gyilkosság leleplezésében, noha az áldozatot egy cseppet sem szívlelte.

A szálak a legmagasabb körökbe, a Collegió tagjai közé vezetnek, akik közül a legfiatalabb consiglieri bármit megadna, hogy a szép magyar lányt a magáénak tudhassa.

Képes lesz-e Flóra ellenállni a gazdagság és a hatalom csábításának?

R. Kelényi Angelika, Az ártatlan című könyve második részében, egy izgalmas, kalandos és romantikus utazásra invitálja az olvasókat a 17. század Velencéjébe. Ahogy azt már megszokhattuk, a regény története a hatalom, a vágy, a bűn és a szerelem gyilkos kombinációja, történelmi korba ágyazva.

Kiadó: Álomgyár
Oldalszám: 448 oldal

Először is szeretném megköszönni Angelikának és az Álomgyár kiadónak a recenziós példányt!

Nem is tudom hol kezdjem. Körülbelül fél órája fejeztem be a regényt, aztán még a kezembe vettem, lapozgattam és képtelen vagyok most megválni tőle. Flóra és Mariani története messze a legjobb történelmi regény, amit valaha olvastam. Angelika, le a kalappal! Felülmúlta minden várakozásomat.

"- Hol az a merev, elutasító leány, akit Csejtén megismertem?"

A sok rossz emléket, a múlt nyomait hátrahagyva Fabricius Flóra és Lorenzo Mariani útja Velencébe vezet. Bűnös örömök városa. Egyszerűen zseniális az alcím választása. Az átlag ember mit gondol Velencéről? Először a karnevál, a pompázó város, a gondolák jutnak eszünkbe, nem? Mit tudhatunk, mi 21. századi emberek? Mi rejtőzik az ártatlannak tűnő szavak mögött?

Amikor ma délután elkezdtem olvasni, nem gondoltam volna, hogy be is fejezem. De ezt máshogy nem is érdemes elkezdeni. Az első fejezet annyira elmélyített, hogy azonnal Flóra helyébe tudtam képzelni magam. Imádtam a leírásokat, az érzelmek kimutatását. Azonnal beszippantott Velence csodás bűvköre, Mariani humora, csókjai...a titkok és a veszély. Mit ne mondjak? Imádom az ilyen történeteket. Számomra ezek azok, amik tényleg díjat érdemelnének! Előveszed, kiolvasod, kizárod a külvilágot, csak te vagy és a könyv.

Az Ártatlan első része után szinte azonnal akartam a folytatást, annyira örültem, hogy végre én is eljuthattam a könyvbemutatóra és első közt kaparinthattam meg a könyvet. A héten újraolvastam az első részt, hogy kellően időt utazzak, hiányzott már az 1600-as évek romantikus sztorija Angelika stílusával körbeölelve.

Az írónő olyan jól forgatta a lapokat, és úgy osztotta ki a kártyákat, hogy esélyünk se legyen kideríteni, ki is a gyilkos. Egészen a mű végéig fenntartja a kíváncsiságunkat és ismét elérte, hogy egy pillanatra se rakjam le a könyvet. Elképesztő módon adja át az akkori társadalmi viszonyokat, és megdöbbentő, hogy mennyire nem az semmi, aminek látszik. Féltem bízni az emberekben, mert voltak olyan pillanatok és cselekedetek, amik néha kibillentették a mérleget a másik oldalára.

A szereplők felépítése és az egész történet fantasztikus precizitást hagyott maga után, mint egy film úgy forgott le a fejemben. Az utolsó jelenetek pedig...hát azt hittem George R. R. Martinnál megszoktam a brutalitást, de úgy látszik még edződnöm kell. Megdöbbentem, és első olvasásra nem is hittem a szememnek. Nemcsak Flóra, de Angelika is merészebb vizekre evezett.

Főszereplő hölgyünk karaktere nagyot nőtt a szememben, egy igazi bátor nőt ismertem meg a regény olvasása során, aki nem fél senkitől, csak a háta mögé lopakodó Lorenzotól :D Nagyon sokat nevettem, pirultam el és azt kell, hogy mondjam szerelmes lettem. Marianiba, a történetbe, Velencébe.

Csodálatos! Elképesztő! Zseniális!

A történet izgalmas, fordulatos. Letehetetlen. Tökéletesen felépített karakterekkel, óriási csattanóval a végén!

Történelmi romantikus rajongóknak KÖTELEZŐ olvasmány, de emellett ajánlom mindenkinek, hiszen ennek a könyvnek az elolvasása után csak jó élményekkel gazdagodsz!

Kedvenc idézetek:

"– A bosszú hidegen a legédesebb…- suttogtam, és megcsókoltam a nyakát a füle mellett."

"– Oly felszabadult minden karneváli éj, mintha a felelősséget, az elvárásokat, a félelmet, szemérmet és álszemérmet elmosná a tenger. Ilyenkor mindenki azt teszi, amit az érzékei diktálnak. Nincsenek szabályok, nincsenek erkölcsi fenntartások, csak vidámság, szórakozás, szerelem."

"– Arra nem kíváncsi láttam-e meztelenül kegyedet?

– Nem! Kegyelmed nem lehet ennyire szemérmetlen! – kiáltottam fel mérgesen. – Meglesett?

– Nincs férfi ezen a világon, aki kihagyta volna ezt a lehetőséget, hölgyem."

"– Hölgyem, üdvözlöm az első vívóóráján – hallottam a hátam mögül, mire gyorsan megfordultam. A férfi, kezében két hosszú karddal meghajolt felém, majd folytatta: – Ez itt egy kard – mutatta fel a fegyvert, mire elmosolyodtam."

"– Sejtettem, hogy a hűvös külső mögött egy vulkán lakozik, de ezt a tüzet azért nem feltételeztem. – Hitetlenkedve csóválta a fejét.

– Hagyja abba, kegyelmed, különben felpofozom! – mondtam folytott, fenyegető hangon, erre felnevetett.

– Mondom én, hogy tüzes, mint egy sárló kanca!

– Sárló kanca? Kegyelmednek elment az esze! Hogy hasonlíthat egy sárló kancához?

– A sárló kancák gyönyörűek. Képzeljen el egy almásderes, karcsú kancát és egy fekete csődört…

– Kegyelmed lenne a fekete csődör? Most már biztos, hogy megbolondult."

"A szívem gyors dobogásba kezdett, s a kezem megremegett. Magam sem értem honnan vettem a bátorságot, de hozzáléptem, karomat a nyaka köré fontam, hozzásimultam és szenvedélyesen megcsókoltam. Soha életemben nem csókoltam meg még senkit."

Értékelés: