Vasárnap versben mondom el...(10)


Szépséges vasárnapot! 
Lassan itt a nyáriszünet vége. Nekem ez már nem aktuális, de sokatoknak az. Egy új év kezdődik, valamelyikőtöknek az utolsó. Egyre közelebb kerültök felnőtt korotokhoz.
Eme vicces verssel érkeztem mára:

Tóth Enikő Enci
Bizonyítvány

Réten a szép lány, könyve kezében,
13 lesz éppen a héten,
ötből meghúzták, sehol egy négyes,
mi várja otthon? Az kétesélyes,
áll csak a réten, könyve kezében,
csillog az arca, könny a szemében!

Hol van az anyja? Senki se kérdi,
hímre vadászva a netet nézi,
minden nap randi, sok pásztoróra,
nem juthatott el az évzáróra!
Hol van az apja? Elhagyta régen,
végtelen álom tűnik az égen,
nem találkoznak, túl sok a dolga,
ő sem jutott el az évzáróra!

Ki is a bátyja? Füvezget éppen,
haverját várva a Deák téren,
múlnak a fények, tűnnek az álmok,
ringnak a szélben a bodzavirágok...

Lassan a tópartra lépdel a lányka,
s a vízben csobban a bizonyítványa,
telihold nézi ott fenn az égen,
víz tükre fodros, elnyeli szépen,
karját kitárva nevet a lányka,
nincs ma szükség a bizonyítványra!

Haza a réten ballag a szép lány,
eltűnt a mélyben a bizonyítvány,
langyos az este, csillag az égen,
arcáról könnyét letörli szépen,
így hazaérve az ajtó kitárul,
s egy szó sem esik a bizonyítványról...!

Bree&Anna

You Might Also Like

0 megjegyzés