Elindult a blog harmadik projektje, amiben ismét az írók lesznek a középpontban :) Ez egy folyamatos projekt lesz...minden héten újabb és újabb interjúkat szeretnék nektek hozni :)
Első résztvevőm Benina, akinek könyvei a Könyvmolyképző kiadónál jelentek meg :)
"Mindenki szeretne különleges lenni, kitűnni a tömegből, de hiszem, hogy ehhez nincs szükség szupererőre, különleges képességekre. Az OLVASÁS az, ami kiemel és megkülönböztet, mert manapság egyre kevesebben érzik a könyvek illatának imádatát, és nem értik a szavak mögöttes üzenetét. "*
1. Hogy történt? Hogyan váltál íróvá?
Nem emlékszem különösen erőteljesen kiemelkedő pontra. Mindig is írtam. Vagy magamnak, az íróasztal fiókjának, vagy a Köznek, de nem emlékszem olyan időszakra, amikor nem írtam.
2. Szerinted mindenkiből lehet író?
Határozottan nem. Akarat, tehetség és tudás szükséges hozzá. Mind egyénre szabottan működik, ráadásul sok a befolyásoló tényező is. Általában, ha tehetség van, a többi előbb-utóbb adja magát.
3. Íróként nehéz lehet kizárni a történeteidet az életedben. Nálad hogy van ez? Hagynak a karakterek élni?
Úgy működik ez nálam, mint egy számítógépes szoftver. A hétköznapi életben úgymond normálisan működöm, csinálom a dolgom, mint mindenki. Közben háttérprogramként fut egy másik rendszer, ahol rendszerezem az eseményeket, időrendet állítok fel, párokat hozok össze. Amikor időm van, a két rendszer helyet cserél.
4. Ha olvasok, akkor néha több könyvbe is belekezdek. Te tudsz egyszerre több könyvet írni?
Többnyire több könyvet írok egyszerre. Egy van, amire mindig kiemelten fókuszálok, ez az aktuálisan várt regény. A többit pihentetésnek használom, amikor a fő történetnek pihentetésre van szüksége vagy elakadok benne.
5. Mi volt eddig a legfurcsább helyzet, amikor ihletet kaptál, és azonnal írnod kellett?
Egészségügyben dolgozom mozgásszervi rehabilitáción, mint fizioterápiás szakasszisztens. Volt olyan, hogy felpakoltam a betegemre az elektromos eszközt, és a kezelései idő alatt néhány gondolatot lejegyeztem. De mosogatás közben nagyon szeretek agyalni a következő fejezeten.
6. Mi a szertartás? Fejezd be a mondatot! „Amikor én írok, akkor...”
…szeretem, ha csend van, ezért is írok rendszerint éjjel. A hétköznapi emberek éppen annyira hajlamosak zokon venni, ha kirekesztem őket a világomból, mint amennyire én zokon veszem, ha félbeszakítanak.
7. Van olyan történeted, amit befejeztél, de nem tervezed megmutatni a világnak?
Nincs. Mindent az Olvasóknak írok. Míg ők igényt tartanak az írásaimra, addig nincs szükség az íróasztalfiókra.
8. Nehéz írni?
Nehéz lélegezni? Vagy tv-t nézni? Az írás nem pótcselekvés számomra, hanem alapfeltétel a létezésemhez. Ki tudok hagyni rövidebb időket, de hosszútávon lehetetlen. Ihlet mindig van, és ha elakadok, leblokkolok, csak azért van, mert a történet ellenkezik azzal, amit neki szántam. Írni nem nehéz, hanem csodálatos.
9. Találtál már ki új szavakat írás közben?
Csuklóból hárítok, de a szerkesztőim biztos mondanának mást. :)
10. Az, hogy íróvá váltál sok új dolgot hozott az életedbe. Minek örülsz a legjobban?
A kezdetek kezdetén a szüleim, a tanáraim nem támogattak. Azt mondták, sosem lesz belőlem író. Ez az elutasító magatartás nagyon aláásta az önbizalmam akkoriban. Amikor blogolni kezdtem és az Olvasók megjelentek az életemben, ők visszaadták az önmagamba vetett hitemet. Ezt csak az írásaimmal tudom meghálálni nekik.
Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésemet! :)
0 megjegyzés