"Egy kicsit másra vágytam..." - EXKLUZÍV INTERJÚ Anne L. Green Írónővel!


2015-ben első könyvével debütált Anne L. Green immár három év elteltével az elkövetkezendő hetekben hetedik regényét adja ki. 
A nagy sikerű írónővel találkozhattatok már könyvpremiereken, dedikálásokon, író-olvasó találkozókon is. Jelenleg új regényével kapcsolatban faggattam :) 

   🎲 Mikor megírtad a Sötétség fogságában bővített kiadását, már tudtad, hogy a benne szereplő Reggie Reymolds a következő könyved főszereplője lesz?

Az ötlet, hogy bővített változatban megjelenjen még 2016-ban felmerült, amikor megtaláltuk nekem az új stílust az Eltitkolt múlttal. Azért vetődött fel, mert szerettük volna, ha az összes könyvem „Anne L. Greenes” lesz. Nemcsak új köntösbe öltöztettük, hanem akkor már éltem a lehetőséggel, hogy bővítsem is őket. A remény hajnala könnyű feladat volt, hiszen az az első könyvem volt, így örömmel ugrottam neki a tökéletesítésnek. A sötétség fogságábannal már kicsit bajban voltam. Itt a szerkesztőm tanácsát kértem, ő javasolta a sztori folytatását. Hálás is vagyok neki az ötletért. Tudtam-e, hogy Reggie egy külön történetet kap? Nem. Tulajdonképpen nem. Közben fogalmazódott meg bennem a gondolat. Szerettem volna kicsit „átverni” az olvasókat vele. A sötétség fogságában című regényben Chris és Andrew szemén keresztül egy teljesen más Reggie Reynoldsot ismerhetünk meg, mint az Ördögi kísértésben. Biztos vagyok benne, hogy az olvasókban kialakult róla egy kép, és itt nem csak a jellemvonásaira gondolok. Azt hiszem, fog még meglepetéseket okozni.

   🎲 Mennyi idő alatt sikerült megírnod a regényt?

Azt hiszem három hónap volt. Ha belelendülök, éjjel-nappal írok. Ezt természetesen megelőzi egy egy-két hónapos felkészülés a sztorira. Legelőször mindig a történetet hátterét találom ki, ezt követően a karaktereket építem fel. Ha ez kész, olyan embereket kutatok fel, akik segíthetnek a történet hitelesebb megírásában, anyaggyűjtésben stb. Jegyzetelek, piszkozatokat gyártok… csakis ezt követően merülök el a történetben, mert ha ez egyszer megtörténik, megszűnök létezni. Csak írok.

   🎲 Hogy jött az ihlet/ötlet a történetre?

Nem tudom, amikor a Törékeny vonzerő kijött én már ebben voltam benne. Azt azért elárulom, az Ördögi kísértés hamarabb kész volt, mint A sötétség fogságában bővített változata. A történetet magát egy bűnös világba akartam helyezni, és egy kaszinónál mi is lehetne bűnösebb? Alvilági kapcsolatok, szerencsejáték, könnyűvérű lányok, afférok, csalások, hazugság, dörzsöltség és persze szenvedély. Egy kicsit másra vágytam. Nem kívántam jófiú lenni. Ő az, aki sosem úgy cselekszik, ahogy azt ALG-től már megszokták az olvasók. Reynolds egy ördögi karakter, akit a pokolba kívánunk, míg a sötétség fogságában egy „angyalibb oldalát mutatja”

   🎲 Ördögi kísértés. A cím ismét tökéletesen passzol a történethez. Sokat gondolkodtál rajta? Volt esetleg más ötleted is a könyv címére?

Hááát… Bizony volt. Egy történetnek van, hogy kipattan a fejemből a címe, és az rajta is marad, lásd: Viharos érzelmek, de olykor hónapokat töprengek rajta. Nem ez volt a legnehezebb cím megtalálás, mindössze egyszer cserélt címet. A bűn barlangjában címmel akartam először megjelentetni, de amikor a kiadóban mindenki szemöldöke felszaladt a cím hallatán, rájöttem, talán nem ártana ezt átgondolni. Örülök, hogy így döntöttem, szeretem az Ördögi kísértést.

   🎲 Egyszer beszéltük, hogy írás közben szeretsz zenét hallgatni. Az Ördögi kísértés írása közben miket hallgattál?

Hosszú lenne a lista, de általában az olvasóknak mindig súgok, olvasás közben mit hallgatok éppen. Beleírom a történetbe. Itt sem lesz ez másképpen.

   🎲 Reggie egy veszélyes, de mindemellett szerethető karakter. Anne, téged mi vonz Reggieben?

A rosszasága mi más? :-D Az, hogy vele átléptem a komfortzónám. Akárhogy is alakul, neki sikerült rávenni engem, hogy átlépjek határokat és ezt én pokolian élveztem.

    🎲 Milyen érzés volt egy kaszinó működését leírni?

Amikor egy olyan világot akarunk lefesteni, amibe nincs bepillantásunk, nehéz. Alapjaiban az egész olyan távol áll tőlem. Szerencsejáték… még lottózni sem lottózom soha. Bűn? A kiadó is megmondta, én egy angyal vagyok! :-D De nem ez a könyv volt a legnagyobb kihívás. Orvosnak lenni sokkal nehezebb volt, talán azért is voltam arra a könyvre olyan büszke. Szinte biztos, hogy egyszer bújok még orvos bőrébe. (szeretem a kihívásokat)

  🎲 „Az élet egy játék.”- hangzik el a műben. Te is így gondolod? Híve vagy a szerencsejátékoknak?

Nem. Soha egyetlen percre sem gondoltam ezt. A barátaim szerint pont ez a baj velem. Túl komolyan veszem az életet. Eszem magam dolgokon és sajnos megfelelési kényszeres vagyok. Sokszor vágyom Reggie Reynolds lenni. Szeretnék időnként én is olyan laza lenni, mint Aiden vagy Reggie.

   🎲 A bemutatón a résztvevők ismét ajándék novellát kapnak. Ez lesz az Elfojtott indulatok, Maya Cross története. Az olvasó-író találkozón viszont megemlítetted, hogy könyv is lesz belőle. Van esetleg valami infód, amit megoszthatsz velem és az olvasóiddal ezzel a témával kapcsolatban?

Igen! Én már el akartam engedni a Cross családot, de bevallom, örülök, hogy az olvasók rávettek erre a könyvre. A novella megírása után annyit mondott Judit, a szerkesztőm: „Ezt nem bírtad megfogni.” Nem. Nem bírtam. Így megírom a történetet egy teljes könyv formájában. Ősszel indul ugyan a Csábító-trilógia (ami a szívemcsücske), de jövő ősszel már a kezükben tarthatják az olvasók Maya és Ian történetét. Igazi humorbomba lesz. Ian karakterére csak annyit mondanék, tovább feszegetem a határaimat. Mit is várhatnánk egy tetovált motoros bandatagtól?


Ha felkeltette az érdeklődésedet az interjú a könyv iránt, akkor -> 

Olvass ALG-t ;) Kövesd az írónőt!

Gyere el a premierre, csatlakozz egy jó hangulatú délutánhoz! 


You Might Also Like

0 megjegyzés