Óva intettek Tristan Cole-tól. Azt mondták, kegyetlen, jéghideg, durva. Elítélték a múltja miatt. Ha csak ránéztek, egy szörnyeteget láttak, akinek bűnhődnie kell. Én tehetetlennek és dühösnek láttam, mert bennem is hasonló erők dolgoztak. Üresek voltunk. A múlt sebei a földre húztak minket, pedig mi lebegni szerettünk volna. Ő mennydörgés volt, én villámfény – soha nem volt még ilyen tökéletes vihar. Tristan csókja haragos volt, és szomorú. Bocsánatkérő és gyötrelmes. Nyers és valódi. Mint az enyém.
Lizzie és Tristan torokszorító szerelmi története éppúgy szól veszteségről és újrakezdésről, mint a bennünk rejlő démonok legyőzéséről. Brittainy C. Cherry Az vagy nekem sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!
Kiadó: Libri - Insomnia, 2016
Fordította: H. Prikler Renáta
Oldalszám: 392. oldal
Oldalszám: 392. oldal
Hogyan került a kezembe?
Őszintén? Mindenhol ott volt. Molyon, facebookon, könyves oldalakon egyaránt. Mindenkinek a váró -és kívánságlistájára került. Utána olvastam pár értékelést, ahol csak jót írtak róla. Nem szoktam nagyon könyv előtt értékeléseket olvasni, de most nem tudtam kitérni előlük :D
Fantasztikus egy könyv volt! Hihetetlen, megdöbbentő, szomorú, de csodálatos.
Imádom a borítót, alig várom, hogy valóban a polcomon tudhassam. Tegnap olvastam el, de még mindig alig tudok róla értelmes mondatot írni. Annyira szép történet.
Borzalmas, ami a két főszereplővel történt. Ennyire, ekkora nagy szívvel szeretni valakit és utána elveszíteni szörnyű és kibírhatatlan érzés lehetett. Belegondolni is rossz.
Tristan, a szomszéd, aki nyírja a füvet, aki az a "bunkó pasinak akarok tűnni" modorával az elején. Egy barát, egy férj, egy apa volt, és minden egy perc alatt megváltozott. Még mindig hihetetlen. Hogy élhette túl azt a fájdalmat?
És Lizzie...Lizzie a feleség, az anya, akinek a veszteség után talppon kellett maradnia, hiszen ott van egyszem lánya, Emma. Emma miatt erősnek kellett maradnia. Hatalmas szerelmet érzett Steven iránt. Annyira szépen voltak leírva a belső érzelmei. Teljesen átérezhető volt minden.
Faye egyszerűen káprázatos egy barátnő volt. Nagyon sokat nevettem az ő jeleneteinél. Jó, hogy az írónő ilyennek teremtette meg. Színt vitt a komor, bús, szomorú jelenetek közé.
Emma. Emma volt a könyv kulcsa. Ő vezette el a Lizziet és Tristant egymáshoz. Nagyon szerethető kislány, és eszméletlenül gonosz dolog, amit tett vele Tanner.
Nagyon tetszettek a visszaemlékezések is. :) Jó volt, hogy mindkét szemszögből megismerhettük a történetet és az is, hogy a múltat is megmutatta az írónő. Nem éreztem kuszaságot a jelen és a múlt között. Nagyon jól oldotta meg.
Összességében nagyon tetszett. Egy gyönyörű történet az újrakezdésről, a második esélyről, a kihívásokról. <3 Ez a könyv utat mutat arra, hogy mindig van, MINDIG lesz egy jobb nap!
Kíváncsian, tűkön ülve várom a következő részt és remélem minél hamarabb a kezünkbe foghatjuk.
Kedvenc karakter: Tristan
Kedvenc idézet:
"Ne forduljon el Liztől olyasvalamiért, amihez neki az égadta világon semmi köze nincsen. Ne mondjon le a boldogság esélyéről egy szerencsétlen baleset miatt. (…) A varázslat nem
bennük rejlik, hanem a pillanatokban. Az apró érintésekben, a gyengéd mosolyokban, a közös nevetésekben. Drága fiam, a varázslat nem más, mint maga a szerelem."
Értékelés:
